Wednesday, June 10, 2009
...
majd felállt, s elindult mosolyogva a kijárat felé, otthagyva fuldokolni a nevetéstől, egyben tünődve azon, hogy Mrozek, Örkény, Beckett, Ionesco, Harms, és még megannyi más hiperszkeptikus íróóriás sem tudta volna őt utolérni abban a napi huszonnégy órában működő abszurd darabként megrendezett, mérhetetlenül tragikus, ám az erős szellemének köszönhetően azon mindvégig felülemelkedő világában, amelyet ő élete által elénkírt.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment